Csak hallgatok. Hallgatom a sirámokat, amik körülöttem vannak. Az ember oly nehezen tudja értékelni azt, ami van. A világ jelen időben túl mostoha hozzánk, hát méginkább észre kellene vegyük azt, ami jó, ami szép… Nem tesszük… Szerencsésnek érzem magam. Csodálatosan szépséges, tájvédelmi körzetben lakom. Imádom minden egyes állatkánkat, bármelyiket a tizenöt közül. Hihetetlen mennyiségű örömet…

  Mindannyian egyedi csodái vagyunk az univerzumnak. Hajlandóak vagyunk ezt felismerni és elismerni? Hajlandóak vagyunk észrevenni, hogy tudunk valamit hozzátenni mások életéhez pusztán csak azzal, hogy létezünk, hogy jelen vagyunk az életünkben? Hogy felelősséget vállalunk magunkért teljességünkben, és merünk hallgatni önmagunkra, akkor is, ha van, akiknek ez nem tetszik, mert nem értünk egyet velük? Attól,…

2021. Október 7. Harminc év mióta nem vagy. Harminc éve ünneplem nélküled a szülinapomat. Mintha csak egy perc telt volna el azóta. Pedig oly sok nehézséggel, fájdalommal, küzdéssel teli óra van mögöttünk, s megannyi nevetős, boldog, örömmel teli pillanat. Vajon merre jársz most? Kire vigyázol oly féltőn, mint annak idején miránk? Van-e egyáltalán családod? Vagy…

  Az én világom kerek. Akár honnan nézem, nincsenek kiszögellések, nem találok egyetlen sarkot, vagy fix pontot sem. Mert valójában mi kellene fix legyen? Sokszor és sokat gondolkodtam már ezen. Mindennek létezik számomra egy ellenkező pólusa, ahogyan Földünknek is Észak és Dél. Ha nem lenne igaz, tiszta szív, vajon felismernénk-e a csalfát, hazugot? Ha nem…

· Január A segítők… Sosem tudtam elképzelni milyen lesz…mit fogok érezni, gondolni, mondani a szeretteimnek. Már ha lesznek, ott lesznek, stb. Hát most itt vagyok. Maradhatnék még sokáig, lenne még időm. De nem tudom, hogy akarok-e. Fáradt vagyok nagyon. A gyenge testembe vagyok zárva, nem igazán engedelmeskedik, és egy csomó, bosszantó apróság is van vele…