-
Sztorigyártás…
Mostanában többedszer jön velem szembe valami, ami elég jellemző a társadalmi viselkedésre. Történik valakivel valami, tapasztal valamit. Majd ezt ráprojektálja egy másik emberre (kvázi vádolva őt), úgy, hogy gyárt egy számára megfelelő sztorit 💬 (ami egyébként köszönőviszonyban sincs a valósággal), ahelyett, hogy kérdéseket tenne fel 💭 Meggyőződéssel védi a saját sztoriját, ezzel bántalmazva/rágalmazva a másikat,…
-
Boldog születésnapot 🙏
Csodaszép volt, finom és törékeny. Imádtam, bár tudtam, nem én vagyok a kedvenc. Túl akaratos, határozott és szertelen voltam neki. No meg nem könnyen kordában tartható. Pedig én igyekeztem. Amikor nála voltam, a tőlem telhető legjobb formámat hoztam, dehát na…😅 Annyira szerettem beszélgetni vele. Miközben lementünk a Baltazárhoz, meg a Spárba, hallgatni a meséit, fiatalkori…
-
Az ártatlanság kora…
Ez az írásom, hat évvel ezelőtt született. Nem módosítottam. Sokan vannak, akik olvasták már, de többen, akik még nem. Úgy döntöttem, hogy hozni fogok régebbi gondolataimat rendszeresen, van amelyiket aktualizálva, van, amelyiket eredetiben, ahogyan megíródott. Azt gondolom, hogy ma sem tennék másként. Az a másfél év hatalmas felismeréseket és új utakat, lehetőségeket hozott. Valamint a…
-
Búcsútánc…
Az élet folytonossága találkozások és búcsúk váltakozásából áll össze. Ismerkedünk, örülünk, talán valameddig együtt visz az utunk, majd búcsút intünk. Kinek könnyes szemmel, nehezebben, kinek örömmel, könnyedebben. Van akinek rövidebb, van akinek hosszabb időre, tán ebben az életben örökre. Mégis, egész életünk ezzel telik. A búcsút sokszor, sokkal nehezebben éljük meg, talán mert sosem tudhatjuk…
-
Föld napja…
Annyira igyekszem…tényleg. Megállás nélkül jövök-megyek, keringek. Törekszem rá, hogy jó anya legyek, minden gyermekem kapjon az éltető napfényből. Újra és újra megnövesztem a növényeket, fákat, hogy friss levegőt, élelmet adjanak nektek. Vizeimet táplálom újabb erekkel, csatornákkal, melyek behálózzák testemet, akárcsak tietekét a vérkeringés… Mégis, soha, semmi sem elég. Mohó vágyaitok miatt tele vagyok égési sérülésekkel,…
-
Megfelelő szerelem…
A cím nem téves… Sokat beszélgetünk mostanság egy barátnőmmel erről a témáról. Nagyon szeretem az inspiráló beszélgetéseinket a barátaimmal, szóljon az bármiről. Mostanában nekem is újra sok meg-, és átdolgozni való téma, helyzet jön szembe. De miért is a cím? Mert meggyőződésem, hogy ahol meg kell felelni, ott nincs megengedés, elfogadás, valódi szeretet. A szerelemnek…
-
Kommunikáció-önbecsapás
Sokszor kerül elő egy egy beszélgetés alkalmával, ahogyan én hívom, a kommunikációs bug. Kiderül, hogy nem működik a párkapcsolat, az anya-gyerek viszony, a barátság, stb. Sokszor tapasztalom (tisztelet a kivételeknek-mert sokan vannak ők is), hogy aki nálam van, kérdez valamit, válaszolok, beszélek, magyarázok, és lehúzza a szeme előtt a rolót. Azaz egyáltalán nem rám figyel.…
-
Sebezhetőség, avagy önmagunk felvállalása.
Mostanában egyre sűrűbben jön szembe velem ez a téma az ismerőseimen, vendégeimen keresztül. Sokan azt hiszik, ha sebezhetőek, akkor gyengék. Ha megmutatják magukat, akkor ők húzzák a rövidebbet. De mi van akkor, ha ez nem igaz? Nagyon sokáig én is azt gondoltam, hogy az a jó, ha erősnek lát mindenki, ha azt gondolják rólam, hogy…
-
Látszatélet…
Pár évvel ezelőtt kezdődött a látszatéletek kora. Hogy mit értek ezen? Igen, pontosan azt…már millióan megírták előttem, hogy persze, hogy nem teszünk fel kisírt szemű képeket veszekedés után, nem látszik a fotón, hogy a gyerekcuccok szanaszéjjel vannak, rendetlen a lakás, nehogy megtudja bárki is, hogy mi is Élünk. Mert azt életbe bizony beletartozik az is,…
-
Önámítás
Így hívjuk az oldások során, amikor valaki kábítja magát bizonyos dolgokkal. Utóbbi időben többször is szembe jött velem a téma. – Amikor azt hallom, hogy ő már évek óta jár valahová, és nem változik semmi. – Vagy már járt itt is, meg ott is, meg amott is, és semmi sem segített. – Esetleg mást sem…