Az élet folytonossága találkozások és búcsúk váltakozásából áll össze. Ismerkedünk, örülünk, talán valameddig együtt visz az utunk, majd búcsút intünk. Kinek könnyes szemmel, nehezebben, kinek örömmel, könnyedebben. Van akinek rövidebb, van akinek hosszabb időre, tán ebben az életben örökre.
Mégis, egész életünk ezzel telik. A búcsút sokszor, sokkal nehezebben éljük meg, talán mert sosem tudhatjuk ténylegesen, vajon mennyi ideig kell várjunk a viszontlátás, az új találkozás örömére.
Vannak, akiket mi választunk, vannak, akik bennünket választanak utitársnak. Egy dolog biztosan közös benne: a kapcsolódásainkért felelősséggel tartozunk. Mind magunknak, mind a másiknak is.
Eljött egy újabb búcsúnk ideje, egy újabb, bár mély kapcsolódásunk ideje lejárt. Aminek valójában csak ebben az életünkben van vége. Alig várjuk az új találkozást Veled.
Minden percért hálásak vagyunk amit velünk töltöttél! 🙏
A humorod, az egyéniséged, a táncos, ugribugri természeted, ragaszkodásod rengeteget tett hozzá mindennapjainkhoz. ❤ Csak remélni tudjuk, hogy az együtt töltött három évünk elfeledtette veled az időszakot, előző gazdid halála után. Szeretünk. Így, egyszerűen. Nagyon sok jó dolgot, betegséget vészeltünk át együtt. Sokat táncoltunk, sokat nevettünk. Tavaly azt hittük elveszítünk, de adtál még egy évet nekünk.
Sosem felejtjük, ahogyan először jöttél fel bátran a teraszra, vagy bújtál ölünkbe, hisz ezt a fajta szeretgetést nem ismerted még. Amikor rájöttünk, hogy valójában terelőkutya vagy 😍
Ahogyan vártál haza bennünket, sosem múló vággyal, szeretettel, hangosan örülvén a kocsi hangjának, ölelésünknek, simogatásunknak. 💕
Hogy mennyi mindent megtanultál, ezalatt a fikarcnyi idő alatt, míg itt voltál.
Brútuszkánk, édes kis plüsskutyánk! Drága Öreghaver! Isten veled! Eljött a mi búcsúnk ideje, az utolsó táncunk. Remegő lábakkal, de utolsó erődet összeszedve jöttél velünk. Egészségesen, vidáman hancúrozz, táncolj a szivárványhíd túloldalán! Ne haragudj, hogy nem tudtunk többet tenni Érted🙏😭😭😭🌹
Brútusz, 2023.05.18. 17.10.
2 hozzászólás a(z) “Búcsútánc…” bejegyzéshez
Igazán szép búcsú beszédet írtatok. Szegényké(i)m, gyönyörű és édes vagy… Én is remélem, hogy a hídon túl, újra szép lesz.
Igyekeztem. Tudod, nálunk ők szőrős gyerekek. Családtagnak számítanak. Nap mint nap nézem, hogy mikor jön fel a teraszra, ahogyan Jankót is szinte minden etetésnél látom, ahogyan várja a kaját, rázza a fenekét, amikor meglát, és dugja a gyönyörű orrát a tenyerembe 🙁
Rettentően hiányoznak…