Köszönöm!


Írhatnám, hogy soha ilyen boldog még nem voltam. Azt is, hogy minden csodás, minden heppi, és minden tökéletes. Hogy mindig mosolygunk, és sosem vitatkozunk, veszekszünk. Feltehetnék minden nap egy csupamosoly képet, hogy milyen tökéletes a házasságunk.

 

Semmi ilyet nem fogok írni. (Meg is lepődnél, tudom…🤣)
De megírom azt, hogy milyen sokszor emlékeztetem magam arra, hogy hozzád mentem. Hogy Te voltál az, akire maradéktalanul rá mertem bízni magam. Akihez azért mentem hozzá, mert tudtam, nem tudnék nagyobb örömet szerezni neked ennél. És én annyira szeretlek, hogy a legnagyobb örömöt akartam neked ajándékozni, amire csak képes vagyok.

Azt is megírom, hogy ez az öt év rettenet nehéz volt mindkettőnknek. Valahogy így méri az élet nekem, nekünk a dolgokat. Ezalatt az öt év alatt leéltünk együtt egy fél életet. Rengeteg fájdalom, küzdés, harc egymással, majd egymásért. Türelmet, kitartást, feltétlen bizalmat igénylő próbák, feladatok. Amik alatt te sármosabb lettél a ráncaidtól, én meg utolértem korban magam az ősz hajszálaimmal 🤣🤣🤣

Aztán úgy érzem, be kell valljam azt is, hogy milyen jó veled igazán, könnyekig nevetni. Hogy a nagyhangú viták közben mekkora biztonságot ad, hogy tudom, mennyire szeretsz és én mennyire szeretlek. Hogy hálás vagyok azért, hogy februárban mégsem adtuk be a papírokat, mert mindketten akartuk hogy működjön, hogy jobb legyen, hogy ezeken a nehézségeken is átlendüljünk együtt.

Aztán azt is fontosnak érzem hogy tudd, hogy mélységesen hálás vagyok neked azért, amit nap mint nap lehetővé teszel számunkra. A szabad perceimért, a szőrös gyerekekért, az apró szépségekért.

Fontos, hogy megírjam, hogy mennyire tisztelem a kitartásodat mellettem. Hogy mindig azon vagy, hogy örömöt szerezz nekem. Hogy imádom a rendszeresen mellétaláló meglepetéseidet (hintaszék 🥰), mert különben nem te lennél. Hogy nem adod fel akkor sem, amikor elviselhetetlenül viselkedem, amikor egy mérges házisárkány vagyok, amikor fújom a füstöt, és csapkodok magam körül.

Még azt is tudtodra kell adjam, mennyire szeretlek átölelni, hozzádbújni. Hogy a mellkasodra hajtva a fejem, karjaidban hazaérkezem. Megérinted a szívem, mikor együtt pityergünk. Fontos pillanatok ezek. Intim terek, amelyek csak nekünk nyílnak meg. Sebezhetővé tettél, amiért csak még jobban szeretlek.

Olyan sok dolgot írhatnék még, hogy mi lesz mindig és soha, meg hasonlók. De ismersz, ezek a szavak nekem nem állnak jól. Ezért be is fejezem.

Boldog ötödik évfordulót Drága SzerelmEm ❤

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük